Artrózis IV. – Porckopás – Csodaszerek vs. kollagén

pockopás

Azok a látogatók, akik olvasták az artrózissal, a porckopással vagy a kollagénekkel foglalkozó korábbi írásainkat, immáron komoly tudással vértezték fel magukat, ám számukra is tudunk még újdonságokkal szolgálni. Mi is lehet porckopás esetén az üdvözítő megoldás? Számos írás javasolja a háztartási zselatin fogyasztását kollagénpótlás címszóval, ám ehhez nem árt tudnunk, hogy háztartási zselatin hosszú fehérje láncú anyag a zseléképzés miatt, rettentően nehezen emészthető és leginkább marhacsontból, inakból készül, aminek az emésztése meglehetősen nehéz az emberi szervezet számára. A háztartási zselatinnal próbálkozó tesztalanyok kivétel nélkül erős gyomorégésről, intenzív hasmenésről panaszkodtak, így rövid időn belül felhagytak annak fogyasztásával. Ugyanez a helyzet az elsősorban távol-keleti gyártók által erőltetett, halfeldolgozás során „előállított” kollagénekkel is, az olvasó fantáziájára bízzuk vajon miből is készülhet valójában az ilyen „táplálék kiegészítő készítmény” (pontosan tudjuk, hogy hulladékból, darálékból), emellett nem veszíthetjük szem elől, hogy a halhús egyéb élettani szempontból messze a legértékesebb táplálékunk, könnyen emészthető, fehérjéi (nem kollagének) hihetetlen gyorsan épülnek be szervezetünkbe, és amit roppant kevesen tudnak: a halzsír konkrétan lepucolja a káros koleszterin lerakódásokat érfalainkról. Artrózis tekintetében azonban nem lehetünk könyörületesek az étkezési trendekkel! Ki kell jelentenünk, hogy a porc visszaépítése szempontjából rendkívül értékes táplálék például a sertés csülök-, köröm- és bőrpörkölt, valamint a hagyományos kocsonya. Nyilván felszisszennek ezekre a szavakra az önjelölt egészségvédők, de ettől még a tények tények maradnak.

porckopás

A kollagének esetében is roppant fontos a könnyű emészthetőség, a teljes aminosav bázis felszívódása végett, ezért élettani és porcépítési szempontból egyedül a hidrolizált, I-es típusú, az emberi genomnak legmegfelelőbb sertés kollagén jöhet szóba. Innentől nincsenek jó híreink a vegetáriánus és vegán olvasóknak, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a porcok számára létfontosságú I-es típusú kollagének nem pótolhatóak növényi eredetű táplálékkal. Jó hírünk van viszont a hölgyeknek, ugyanis a sertés kollagén fokozott bevitele a porcépítés „mellékhatásaként” jelentősen csökkenti a bőr öregedését, a tesztalanyok nem egy esetben 10-15 évvel néztek ki fiatalabbnak (többéves kúra után) a koruknál.

Sajnos a porcvédő kapszula és a “porckopás” iparban is érvényesül a hírhedt gyógyszergyártói trend: nem a gyógyulás a lényeg, hanem a folyamatos fogyasztás. A kapszulák számos esetben nem kevés fájdalomcsillapítót tartalmaznak, amelyek ugyan enyhítik a tüneteket, ezáltal azt a hamis érzetet keltik, hogy a gyógyulás útjára léptünk, ezzel szemben a fájdalomérzet kiiktatásával, a tünetmentességgel és a nem kellő mennyiségű kollagénbevitellel hihetetlen károkat okoznak. Mondhatjuk úgy, hogy az ilyen kezelésben részesülő páciens mosolyogva, fájdalommentesen darálja nullára saját porcait kenőanyag hiányában. A kételkedőknek álljon itt egy egyszerű példa hasonló esetről a hatóanyag dózisokat illetően: 2005 környékén számos cikk jelent meg a kellő mennyiségű vitaminbevitelről, ami ellen az orvostársadalom egy emberként hördült fel. Szakvélemények láttak napvilágot, hogy például napi 0,06 gramm C-vitamin bevitele az emberi szervezetbe bőségesen elegendő, ennél nagyobb dózis vesekövet okoz. Ehhez képest ma már alig alig kapható 1,0 gramm alatti napi adagban C-vitamin és hivatalosan is elismerte nem egy orvos, hogy a 0,06 gramm napi C-vitamin a skorbut (súlyos C-vitamin hiány) elkerüléséhez is kevés.

Nos, ahogyan a kollagének és a vitaminok példája remekül mutatja, nem kell feltétel nélkül hinni sem orvosi, sem egyéb dogmákban és a hatékonyság érdekében érdemes minden esetben alaposan utánajárni a megfelelő megoldásoknak. Például a lábfej és a talp ízületeinek egészsége és helyes tartásuk, az aszimmetrikus ízületi kopások elkerülése szempontjából a megfelelő számítógépes felmérés után, rezgéscsillapító habból mart egyedi talpbetét hatalmas segítséget jelenthet. A bokasüllyedés, a lúdtalp, a bütyök, a sarkantyú, a térdfájdalom, a derékfájdalom, a kalapácsujj, a sarokfájdalom kialakulása elleni harcban, elvitathatatlan szerepe lehet, megóvván porcainkat a túlterheléstől, az ebből eredő kopásoktól. A „kőkorszakibb”, „hagyományosabb” talpfelmérő és talpbetétgyártó módszerek esetében gondoljon a kedves olvasó arra: az elv jó, de a kivitelezés bőven hagy kivetnivalókat maga után. Pontosan úgy, ahogyan az elenyésző mennyiségű vitamin- és kollagénbevitel esetében.

Porckopás

Artrózis III. – Porckopás – Csodaszerek vs. kollagén

artrózis

Az alapfogalmakkal foglalkozó írásunk után nézzük most azokat az artrózis, porckopás elleni csodaszereket, amelyeket ilyen-olyan klinikai eredményekre, igazolásokra hivatkozva próbálnak ránk sózni a kereskedelmi televíziók – olykor meglehetősen bugyuta – reklámjai. Vajon van-e bármilyen élettani hatásuk? Használnak ezek a szerek vagy akár károsak is lehetnek? A kérdés tisztázásához segítségül hívjuk Sensei Kindl György 3. DAN-os kyokushinkai karate mestert, a kérdéskör magyarországi szakértőjét, aki saját tapasztalataival is alátámasztja mondandónkat. Rögtön az elején tisztázzuk, a kollagén a testünkben fellehető speciális fehérje, amely valójában gyűjtőszó, hisz testünkben öt különböző főbb típusát különböztetjük meg, ezek közül legnagyobb arányban (kb. 90%-ban) az I-es tipusú fordul elő. A kollagén támogatja a test kötőszöveteinek struktúráját, és biztosítja a szervek és a szövetek (porcok) rugalmasságát. Bőrünk 75%-a, más szöveteink fehérjéjének pedig 35-40%-a kollagén. A kollagén fehérje legfontosabb építőkövei: a glicin és a prolin. A hús-, tej-, tojás-, tejfehérje készítmények nagyon alacsony arányban (1-2 %-ban) tartalmaznak glicint, a kollagén glicintartalma ezzel szemben 21-24 százalék. Ebből következik, hogy még a fehérjedús táplálkozás is glicinhiányos, így ezzel a módszerrel a kollagén legfőbb építőkövét nem visszük be kellő mennyiségben a szervezetünkbe. Ide tartoznak egyébként a testépítők által előszeretettel fogyasztott fehérjekészítmények is, a melyek kellő vitaminbevitel híján sokkal inkább károsak, mint hasznosak.

artrózis

A kollagéntermelődés lelassulása 22-25 éves kor után kezdődik, majd a 30., 40. életév betöltésével ez a lassulás tovább fokozódik, és mire 50-60 évesek leszünk, gyakorlatilag leáll. Nem kell túlzottan pallérozott elme ahhoz, hogy belássuk, ezt a kieső, illetve leépülő kollagénmennyiséget pótolni kell, ahogyan számos nyomelemet és vitamint szintén, mégpedig napi rendszerességgel. Bonyolult biokémiai fejtegetések helyett álljon itt néhány adat, amelyet elég nehéz megkérdőjelezni. Egy átlagos felnőtt ember napi kollagén adagja 0,4-0,5 g/testsúlykilogramm körül alakulhat. Ehhez 1.000-2.000 mg C-vitamin bevitele is javasolt, mivel ez a vitamin nagyon nagy mértékben segíti a kollagén szintézisét, beépülését. Sensei Kindl-ék tesztekkel igazolták, hogy 45-50 éves kor felett is kiemelten hatékony eredmények érhetők el a kollagén nagydózisú fogyasztásával, kialakult artrózis esetén is. Kyokushinkai karatésok esetében (0,8-1,0 gramm/testsúlykilogramm/nap) többéves teszteket végeztek, amelyek során beigazolódott, hogy még az erősen megviselt ízületek is igen jelentős javuláson estek át az intenzív kollagénbevitel és a rendszeres mozgás együttes hatására. A 60-70 éves, átlag életvitelt folytató tesztalanyok esetében többen a mozgáskészségüket nyerték vissza a nagy dózisú kollagénbevitellel. Testépítők, akik nagy súlyokkal edzenek, a napi 1,0-1,2 gramm/testsúlykilogramm kollagén fehérjebevitellel sokkal kevésbé tapasztaltak ízületi fájdalmakat és izomlázat, illetve az edzéseik intenzitása is jóval magasabb lett.

Íme a 3. DAN-os karatemester szavai:
“Saját példám abszolút igazolja a fentieket, mivel 11 éve fogyasztom nagy dózisban (0,5 gramm/testsúlykilogramm/nap – a szerz.) az I-es típusú, sertésbőrből kivont kollagént. 36 évesen gerinckopást és meszesedést diagnosztizáltak nálam, majd 45 évesen szembesültem azzal, hogy hamarosan térdprotézist kaphatok. Ezt követően kezdtem meg a tudatos kollagén kúrát, megfelelő mozgássorral karöltve, aminek köszönhetően 56 évesen szinte a harmincas éveimnek megfelelő ízületi állapotot élem meg.” – mondta Sensei Kindl György.

Innentől egyenes az út addig, hogy szemünk világa a méregdrága „porcvédő” tabletták, kapszulák, prolin és glicin tartalmára fusson, amelyek elérhetik nem egy esetben akár az 1,0 grammot is kapszulánként. Nobel-díjas matematikusnak sem kell lennünk ahhoz, hogy kiszámoljuk, hány ilyen kapszulát is kellene fogyasztanunk naponta (35-40 db), a közelítő hatás eléréséhez. A gyártók előszeretettel hivatkoznak termékeik kondroitin és glükozamin tartalmára, amely azonban csupán az ízületi porcok felületkarbantartásának remek eszköze, a megfelelő mennyiségű natúr kollagén bevitele nélkül sajnos a porcok rugalmassága végérvényesen megszűnik. Szemléletes példával élve olyan ez, mint amikor évente políroztatjuk az autónk karosszériáját, de nem cserélünk benne soha olajat.

A porcépítő csodaszereknél tehát az irányvonal jó, de az alkalmazott dózis messze elmarad a szükségestől. A további felmerülő kérdésekkel és tévhitekkel következő írásunk foglalkozik.

Artrózis
The Facebook pixel: